A VHF RT rádió olyan adó-vevő rendszer, amely kezelője számára beszédhang továbbításával teszi lehetővé információk továbbítását. Elhelyezése szerint lehet beépített (telepített) vagy kézi rádió.

Példa: Telepített (beépíthető) rádió (Simrad's RT64)

Példa: Kézi VHF rádió (Simrad's HT50)

Egyik legnagyobb hátránya ezeknek a rendszereknek, hogy nem képesek az üzeneteket egy adott állomás számára "címezni". A VHF rádión közvetített hangot minden, a lefedettségi környezetben tartózkodó vevő "hallja".

Ezen segít a DSC rendszer, amely a telefon és a hagyományos VHF rádió ötvözeteként (és továbbfejlesztéseként) képzelhető el. A DSC vezérlő a 70-es csatornán digitális adatokat sugároz, ezen adatokat a VHF lefedettségi környezetben lévő DSC vevők értelmezik, és eldöntik, hogy az adott adás az ő vevőjüknek szól-e. Ha igen, figyelmeztető hangjelzést adnak, "csörög" a rádió. Mindez az MMSI miatt lehetséges - ez az egyedi azonosító minden egyes DSC-vel felszerelt telepített VHF rádiókészüléket egyértelműen azonosít.

Példa: VHF DSC rádió (Simrad's RD68)

A VHF rádió fő egységei

• Vevő (Rx), fejhallgatóval és/vagy hangszóróval
• Adó (Tx), mikrofonnal (a mikrofont és a hangszórót sokszor egy egységbe, a kézibeszélőbe integrálják)
• VHF DSC vezérlő
• Antenna
• Tápegység (akkumulátor - 12V vagy 24V)
  

A VHF rádió elhelyezése

A VHF rádió elhelyezése során a következő elvekre kell figyelemmel lenni:

• víztől, közvetlen napfénytől, szélsőséges időjárási körülményektől védett hely legyen,
• a kezelő számára hallható legyen az adás a motorzajtól függetlenül is,
  
• a kezelőfelület kényelmesen elérhető, leolvasható legyen
• legalább 1 m távolságra legyen minden kompassztól - legyen bár elektronikus vagy mágneses (be kell tartani a "compass safe distance"-t). Ez azért nagyon fontos, mert a rádió által gerjesztett mágneses tér, így annak hatása az iránytűre, folyamatosan változik.
  

Általában a kabinban, vagy hídon helyezik el a rádiót. Gyakran a kormányállásba kerül a készülék, vagy legalább egy vízálló kiegészítő kézibeszélő, így a hajóvezető a rádiófigyelő szolgálatot is el tudja látni.

A VHF antenna felszerelése

The VHF antenna should be fitted at the highest point of a vessel to get the greatest possible radio range, for example to the masthead of a sailing vessel. An emergency VHF antenna is recommended to be carried because accidents can happen that could lead to the loss of the VHF antenna.
Az antennát a hajó legmagasabb pontjára kell elhelyezni, így érhető el a legnagyobb lefedettség (vitorlásoknál az árboc csúcsa a legjobb hely). Javasolt egy tartalék antennát is beszerezni és felszerelni, mert a VHF antenna elvesztése, sérülése esetén a hajó rádió nélkül marad.
Néhány megjegyzés az antenna felszerelésével kapcsolatban:

• A kommunikációs antennáknak függőlegesen kell állniuk. Lehet, hogy szép és dinamikus képet nyújt egy döntött antenna - de ettől az adás minősége, a vételi képességek romlanak, sőt, fizikailag tönkremehet az adó. A hajó jellemző úszási helyzetét is érdemes figyelembe venni az antenna helyzetének meghatározásakor.
  
• Hajón ne használjunk merev réz belsejű antennakábelt (el fog törni a belső vezeték, csak idő kérdése). Ezzel előre "aknásítjuk" a hajót.
  
• Az antennakábelt lehetőleg ne toldjuk. Ha mégis szükséges, használjunk szabványos nagyfrekvenciás csatlakozókat. A rádió életet menthet!
• Leszerelt antennával véletlenül se indítsunk adást - tönkremehet az adó!
• Több antenna esetén az antennák előírt távolságát érdemes betartani. Erről a szakemberek részletesen tájékoztatnak.
  
• Ne higyjünk az árak és a kereskedők csábításának, mérési eredmények igazolják az antennák közötti minőségi különbségeket.
• Ha a hajón AIS berendezés is van, meg kell gondolni, hogy VHF splitter (elosztó), vagy külön antenna legyen hozzá. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai. Kérdezz meg egy szakembert - de ne egy kereskedőt!
  

Összekötés a hajó navigációs rendszerével

Nagyon, nagyon ajánlatos a VHF rádiót összekötni a fedélzeti navigációs rendszerekkel (GPS, chartplotter, AIS transzponder). Ha van ilyen összeköttetés, akkor a VHF rádió folyamatosan "tudja", hogy mikor hol járunk, milyen irányban, milyen sebességgel. Egy esetleges vészhelyzetben nagyon jól jöhet, ha ezeket az adatokat nem kell nekünk összegyűjteni, hanem a rádió önállóan rendelkezik az adatokkal. A következő fejezetekben ezt részletesen tárgyalni fogjuk.

Kézi VHF rádió

A kézirádiókat tartalék egységként használják, vagy a mentőcsónakban, esetleg, nagyobb hajókon a személyzet is ilyeneket használ.

A telepített VHF rádiókkal szemben minden kézirádió három szempontból hátrányban van:

1. Korlátozott akkumulátor-kapacitás. Használd a kisebbik adóteljesítményt, amikor csak lehet, próbálj nagyon érthető lenni, hogy elsőre megértsenek. Amikor adsz, az nagyon fogyasztja az akkumulátort.
   
2. Nagyon korlátozott hatótávolság.
• Az antenna része a rádiónak - elhelyezése (magasság) így távolról sem optimális. Mentőcsónakban ez kb. másfél méter.
  
• A korlátozott akkumulátor-kapacitás miatt a nagy teljesítményű adás a kézirádiók esetében jellemzően 4-5 watt, a beépített rádiók 25 wattos teljesítményével szemben.
3. Nincs DSC vezérlő.
   

A SOLAS egyezmény szerinti szabályok

A SOLAS alá tartozó hajóknak olyan VHF DSC rádióval kell rendelkezniük, amely önállóan, automatikusan képes figyelni a 70-es csatornát. A rádiókezelőknek naplót kell vezetniük a rádióforgalmazásról.

Időközben a VHF DSC rádió használata a kedvtelési célú hajók számára is kötezelő lett - ez is igazolja, hogy ez a rendszer valóban kiválóan használható.