A rádió-kommunikáció, vagy ahogyan a hajózásban is ismerik, az RT (Radio Telephony, rádiótelefon - a mai napig használnak a régi telefonkészülékhez hasonló kézibeszélőkkel rendelkező eszközöket) során, a rádióhullámok kisugárzásához meghatározott frekvencián "adót" (Tx, transmitter), míg vételéhez "vevőt" (Rx, receiver) használnak. A rádióhullámok a rádiófrekvenciás tartományba eső elektromágneses hullámok. A frekvencia azt határozza meg, hogy másodpercenként hányszor ismétlődnek a hullámok, mértékegysége a Hz (Hertz). A tengeri VHF RT például a tengeri rádiófrekvenciás tartományban működik, amik 156 MHz és 174 MHz közé esik.

A hullámhossz (amilyen "hosszú" egy rádióhullám) és a frekvencia között a következő kapcsolat van:

Hullámhossz [m] = Az elektromágneses hullámok sebessége vákumban (300 x 106 m/s) / frekvencia [Hz=1/s]

Példa: A 160 Mhz-es frekvenciájú rádióhullámok hullámhossza: (300 x 106) / (160 x 106 ) = 1,875 m

A VHF tartományba eső rádióhullámok hullámhossza megközelítőleg 2m. A gyakorlati életben ez azt jelenti, hogy a VHF antenna hossza (szálantennáról beszélünk) ennek a fele, kb. 1m kell legyen. Ez a méret a VHF rádiót a hatalmas óceánjáróktól az egészen kis motorcsónakig használhatóvá teszi.

Az ilyen, viszonylag kis hullámhosszú elektromágneses hullámok jellemzően egyenes vonalban terjednek a Tx és az Rx állomások, azaz az adó és a vevő között, emiatt a hullámok terjedésének a látható horizont szab határt (a láthatóságon túl ezek a hullámok nem terjednek). Tekintetbe véve azt is, hogy hegyeken, nagyobb épületeken a hullámok nem képesek áthatolni (viszont a domborzati elemek, nagyobb tereptárgyak tükröződést okozhatnak), a VHF antennát a hajó legmagasabb pontjára érdemes felszerelni, hogy az elért távolság a lehető legnagyobb legyen.



Vidd az egeret valamelyik hajóra, vagy a parti állomás antennatornyára, és máris láthatod, hogy a piros színű hajó a parti állomás számára elérhetetlen. Minden más hajó képes rádión elérni a parti állomását, vagy azért, mert fizikailag közelebb vannak a toronyhoz mint a piros hajó, vagy azért, mert antennáik elég magasan helyezkednek el ahhoz, hogy a parti állomás és a hajó antennái "lássák" egymást. Ha a piros hajó az összes többi hajó számára is elérhetetlen volna VHF-en, akkor a vészhelyzeti (distress), sürgősségi (urgency), biztonsági (safety), rutin (routine) riasztások, hívások nem lennének hallhatóak.

A VHF rádió által áthidalt távolságot (az antenna és a horizont) távolságát a következő képlettel lehet könnyen kiszámítani ("√" = négyzetgyök, figyelem! a képlet eredmény tengeri mérföldet ad, az antenna magassága méterben van megadva):

Áthidalt távolság [tmf, NM] = 2,25 x √antennamagasság [m]

Ha két antenna között kell kiszámítani az áthidalt távolságot, akkor mindkét antenna magasságát ismerni kell (méterben). A képlet ismét tengeri mérföldben adja meg az eredményt:

Áthidalt távolság két antenna között [tmf, NM] = 2,25 x (√antennamagasság_1 [m] + √antennamagasság_2 [m])

Példa: a hajó antennája (amely 30 m-rel a tengerszint felett van) és a parti állomás (CRS) antennája (62 m-rel a tengerszint felett): 2,25 x (√30 + √62) = 30,04 tmf.

VHF transmission range

A VHF rádió által áthidalt távolságot tehát nagyban befolyásolják a hajó és a parti állomás (CRS) jellemzői, elsődlegesen az antenna magassága. Általánosságban elmondható, hogy az áthidalt távolság VHF kommunikáció esetén 20-30 tmf a hajó és a parti állomások között.

Last modified: Saturday, 25 April 2020, 7:50 PM