A rádiókommunikációs berendezések megjelenése a fedélzeten nagyban megnövelte a tengeri utak biztonságát. A rádióhasználat hajnalán nem volt valami jól megszervezve a segélykérő hívások eljuttatása a kutató-mentő alakulatokhoz. Leginkább hajó-hajó riasztások történtek (kijelölt segélyhívó frekvenciákon). Sokszor előfordult, hogy vagy nem vette senki a hívást, vagy ha vette is, semmi nem történt a segélykérés leadása után. Ennek a helyzetnek a megoldására vezették be a GMDSS-t.
A GMDSS az IMO (International Maritime Organisation) által kiadott SOLAS (Safety Of Life At Sea, magyar nyelvű joganyagokban: Életbiztonság a tengeren) nemzetközi egyezmények fontos része. Biztonsági eljárásokat, felszereléseket, kommunikációs előírásokat tartalmazó nemzetközi megállapodás, célja a biztonság növelése és a bajba jutott hajók mentésének megkönnyítése.
A GMDSS tartalmazza mindazon rádiókommunikációs riasztási módszereket és eljárásokat, amelyekkel az MRCC-k (Maritime Rescue and Coordination Centre, tengeri mentési és koordinációs központ), CRS-ek (Coast Radio Station, parti állomás) és a közelben tartózkodó, a mentésbe szükség esetén bevonható hajók elérhetőek. Ez a rendszer, amely a hajó-part irányú riasztásra épül, garantálja annak lehetőségét, hogy a SAR (Search And Rescue, kutató-mentő) műveletek gyorsan és hatékonyan elvégezhetőek legyenek. Az összes ilyen jellegű művelet szervezéséért az MRCC-k és az MRSCS-ek (Maritime Rescue Sub Centre, tengeri mentési területi központ) felelős az adott navigációs körzeten belül.
A GMDSS biztosítja továbbá, hogy az MSI-adatok (Maritime Safety Information, tengeri biztonsági információ) a tengeren lévő hajók megkapják a CRS-ektől.
A GMDSS meghatározza azt is, hogy milyen rádiókommunikációs eszközök szükségesek a SOLAS alá tartozó, vagy rövidebben SOLAS-hajókra, az egyes GMDSS tengeri körzetekben.
A SOLAS hajók közé tartozik a teherhajók egy része (300 GRT-t (Gross Register Ton, bruttó regisztertonna) meghaladó kapacitásúak, illetve minden személyhajó (néhány kivétellel). A SOLAS-hajók részletes definíciója az ALRS 5. kötetében található.
A nem-SOLAS hajóknak nem kell megfelelniük ezeknek az előírásoknak, de maguktól is egyre többen, önként vállalják a berendezések felszerelését. A biztonság érezhető növekedése ugyanis közvetlen következménye a szabványok betartása.
Néhány ország jogalkotói odáig mentek, hogy az előírt berendezések tekintetében a nem-SOLAS hajókra nézve is kötelezővé tették a saját, belföldi szabályozásuk során is a GMDSS követelményeit. Sok országban például a charterhajóknak, ha az adott ország zászlaja alatt hajóznak, rendelkezniük kell VHF rádióval.
A GMDSS az IMO (International Maritime Organisation) által kiadott SOLAS (Safety Of Life At Sea, magyar nyelvű joganyagokban: Életbiztonság a tengeren) nemzetközi egyezmények fontos része. Biztonsági eljárásokat, felszereléseket, kommunikációs előírásokat tartalmazó nemzetközi megállapodás, célja a biztonság növelése és a bajba jutott hajók mentésének megkönnyítése.
A GMDSS tartalmazza mindazon rádiókommunikációs riasztási módszereket és eljárásokat, amelyekkel az MRCC-k (Maritime Rescue and Coordination Centre, tengeri mentési és koordinációs központ), CRS-ek (Coast Radio Station, parti állomás) és a közelben tartózkodó, a mentésbe szükség esetén bevonható hajók elérhetőek. Ez a rendszer, amely a hajó-part irányú riasztásra épül, garantálja annak lehetőségét, hogy a SAR (Search And Rescue, kutató-mentő) műveletek gyorsan és hatékonyan elvégezhetőek legyenek. Az összes ilyen jellegű művelet szervezéséért az MRCC-k és az MRSCS-ek (Maritime Rescue Sub Centre, tengeri mentési területi központ) felelős az adott navigációs körzeten belül.
A GMDSS biztosítja továbbá, hogy az MSI-adatok (Maritime Safety Information, tengeri biztonsági információ) a tengeren lévő hajók megkapják a CRS-ektől.
A GMDSS meghatározza azt is, hogy milyen rádiókommunikációs eszközök szükségesek a SOLAS alá tartozó, vagy rövidebben SOLAS-hajókra, az egyes GMDSS tengeri körzetekben.
A SOLAS hajók közé tartozik a teherhajók egy része (300 GRT-t (Gross Register Ton, bruttó regisztertonna) meghaladó kapacitásúak, illetve minden személyhajó (néhány kivétellel). A SOLAS-hajók részletes definíciója az ALRS 5. kötetében található.
A nem-SOLAS hajóknak nem kell megfelelniük ezeknek az előírásoknak, de maguktól is egyre többen, önként vállalják a berendezések felszerelését. A biztonság érezhető növekedése ugyanis közvetlen következménye a szabványok betartása.
Néhány ország jogalkotói odáig mentek, hogy az előírt berendezések tekintetében a nem-SOLAS hajókra nézve is kötelezővé tették a saját, belföldi szabályozásuk során is a GMDSS követelményeit. Sok országban például a charterhajóknak, ha az adott ország zászlaja alatt hajóznak, rendelkezniük kell VHF rádióval.
Last modified: Saturday, 25 April 2020, 7:50 PM